a munkahelyi stressz és a munkavállaló személyisége
by EAP SSC
A munkahelyi stressz és a munkavállaló személyisége
A munkahelyi stressz hatékony kezelése, a dolgozók egészségének megőrzése illetve a megfelelő munkakörnyezet megteremtése nemcsak a munkavállalók, de egyben a vezetőség érdeke is. A lelkileg kiegyensúlyozott munkaerő elégedettebb valamint kimondottan hatékonyabb teljesítményre képes.
A munkahelyi stressz megélését többek között a munkavállalók személyiségszerkezete is befolyásolja. Pontosabban fogalmazva bizonyos személyiségtípusú emberek egyszerűen fokozottan hajlamosak különböző betegségekre, de ugyanígy léteznek azoknak roppantul ellenállók is. Ha pedig valakit a stressz jobban megvisel, akkor az többet van betegszabadságon valamint a munkahelyi teljesítménye is jelentősen csökken, melyek határozottan számszerűsíthető veszteségeket jelentenek egy-egy vállalat számára.
Először egy angol kutatócsoport vizsgálatai segítettek a betegségeknek ellenálló személyiségjegyek feltérképezésében. A vizsgált minta tagjai különösen stresszes munkakörökből érkeztek, például vezetők vagy ügyvédek. A kutatási eredmények alapján kiderült, hogy bizonyos személyiségvonások képessé tesznek a stressz negatív hatásának ellensúlyozására, melyek az elkötelezettség, a kontroll illetve a munka során észlelt kihívás érzése. Először is az elkötelezett munkavállalók nem csupán a munka terén, de a társadalmi közösségük és szűkebb körben a családjuk irányába is elhivatottak voltak. A kontroll esetén a külvilág eseményeinek befolyásolása illetve irányítása került előtérbe, ebből következve tehát az adott pozícióban magabiztosnak és kompetensnek érezték magukat. Végül pedig a munkavégzés folyamán tapasztalt akadályokat nem fenyegető problémaként, hanem egyfajta kihívásként észlelték, így összességében a stresszel teli hétköznapokat alacsony szorongásszint mellett teljesítették. A kutatás egy további jelenségre rámutatott: a legegészségesebb munkavállalók egyaránt optimista, nyitott és lelkes dolgozók voltak, tehát a hatékony teljesítményük pozitív személyiségszerkezettel társult. Velük szemben a munkahelyi stressz negatív kimeneteit illetően mind a szélsőségesen agresszív, mind a túlzóan laza, szinte már nemtörődöm beállítódás kockázattal járt.
Egy másik stresszel kapcsolatos személyiségelmélet felfedezését egy kárpitos szakember észrevételeinek köszönhetjük, aki amerikai kardiológusok rendelőjének várótermében felfedezte, hogy a székek kárpitborítása ugyanazon a ponton vált kopottá, így hát rákérdezett, hogy pontosan milyen betegséggel küzdenek az ott váró betegek. Az orvosok felfigyeltek a szakember érdeklődésére, végül pedig elkezdték a betegeket szisztematikusan figyelni, hogy közülük pontosan kik ülnek következetesen a székek szélére. Az eredmény az A és B típusú személyiség megkülönböztetése lett, melyek közül az A típusú személyiség esetén különösen nagy esélye van a különböző kardiovaszkuláris katasztrófáknak, míg a másik típus ebből a szempontból nagyobb védettséget élvez. Előbbi csoport tagjai folyamatosan rohannak valahová, kapkodnak és szinte egész nap versenyt futnak az idővel. Általában ők ültek tipikusan mindig a székek szélére, míg a B típusú személyiségek egyáltalán nem. Ők inkább a nyugalmat és sokkal inkább a békés életet kedvelik. A későbbi vizsgálatok során fény derült egy érdekes tényezőre, miszerint a legsikeresebb vezetők javarészt A típusú személyiségek, ám szerencsére esetükben ez nem jelent minden esetben automatikus betegséget. Később kiderült, hogy a valódi veszélyt nem is a folyamatos sietség, hanem sokkal inkább a feloldatlan düh illetve a hosztilitás vagy más névvel ellenségesség jelenti.
Ezen kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jövőben egy-egy munkatárs felvétele esetén érdemes ellenálló képességét is megvizsgálni, főleg a magasabb stresszel járó munkakörök esetén. Így növelhetjük a tartósan jó teljesítmény valószínűségét illetve biztosíthatjuk a munkavállalói közösség pszichés egészségét.